Mit ér az ember?
2017. április 07. írta: Autizmus Live

Mit ér az ember?

Azt hiszem az április nem az én hónapom lesz,vagyis inkább nem a mi hónapunk..Jó sokat gondolkoztam az utóbbi két napban,hogy merjek e írni megint egy magán bejegyzést,avagy ne merjek,de végül arra jutottam,hogy írok,mert talán egy kicsit segít a lelkemnek..Talán egy picit könnyebb lesz..

Mit ér az ember? ...Hát lópikulát sem..Akár mennyit hajtasz,akár mennyit mutatsz fel,akár mennyit segítesz,akár milyen erővel tolod a hajót,ha beteg leszel véged van,leírnak,temetnek,ellöknek,pocskondiáznak,és lehúzhatod magad a WC-n.Ahogy én is..

Az utóbbi napok történései rendesen megtépáztak,és maximálisan a földbe döngöltek..Az élet megint és megint próbára tesz..

Amúgy kösz jól vagyok,csak elfáradtam..Belefáradtam..fizikailag..egészségileg,lelkileg..Sokan mondják most biztos,hogy van ilyen..

Van,igen..

Van..

Az április nem az én hónapom lesz,ez most itt kérem szépen a Tévedések Vígjátéka..vagy  mégsem?

Nagyot tévedtem,amikor április elsején azt hittem,hogy vagyok annyira kemény,és csak a gyerekért,mert értük mindent..Hittem,hogy meg csinálom,és meg is csináltam,csak éppen rájöttem,hogy már csak nagyon gyenge árnyéka vagyok önmagamnak..Számomra nagy próba volt,és pokoli tanulság..Kizárólag csak azért mentem bele,hogy boldog legyen Zalán,hogy teljesüljön az álma,hogy meg legyen hamarosan a szakaszjelvény,és hogy elmondhassa,hogy megcsinálta..Olyan régóta kéri..Vagy ötvenszer meghaltam fölfelé,nyolcvanszor megálltam,és amikor már az egyenes szakaszok sem mentek simán,akkor nagyon elgondolkoztam..Főleg akkor amikor elsüvítettek mellettem a háromévesek,meg a hatvanévesek..

Milyen fizikai állapotban vagyok én??? Jesszusom ez így nem jó,ez nem is én vagyok..Ha így megy tovább két év múlva már nem e világon fogok kirándulni..csak bolyongani a stiglic kertben...

Állj stop megállj ne tovább..Újra kéne építeni magamban mindent,de leginkább a fizikumomat..Csak hogy egyedül nem fog menni..Olyan barátom nincs aki felkarolna,húzna segítene..A poklok mélyére szállna velem,és tartaná bennem a lelket..

Elfelejtettem figyelni magamra..Mindenre figyeltem,csak magamra nem..Magamra valahogy sosem jut idő,se pénz se energia..se semmi..Évek óta más csónakban ülök..Egy négy gyerekes családot kormányozni,terelgetni,utat taposni,építeni,taníttatni,előbbre juttatni,a gyermekek útját egyengetni,éhes szájat etetni,nem egyszerű dolog.Akkor sem egyszerű,ha az ember nem nevel fogyatékossággal élő gyerekeket,csak simán négy gyereket nevel..Viszont nekem a sors nem sima utat szánt..Hanem jó rögöset..Autista gyerekeket nevelni,pokoli kemény meccs,és sosem tudhatod a kimenetelét..De azt sem,hogy tíz perc múlva mi fog történni..nem hogy egy év múlva..A torkodban gombóccal élsz,akármilyen bizakodva nézel előre..

A gyermekeidért mindent megteszel..Mindent! Hegyre mászol,pokolba mész,magyarázkodsz,utat egyengetsz,ha kell céltáblává válsz,könnyet törölsz,gyógyítasz,fejlesztesz,felügyelsz,tanítasz,érdeket védesz,érzékenyítesz...Mindezt azért,mert próbálod biztosítani a boldogulását,azt szeretnéd,hogy felnőtt korában boldoguljon,hogy ESÉLYE legyen az életre..Vagy az önálló életre,vagy nem arra..de esélye legyen..

Ebben az életben mások a kondíciók..sokkal nehezebbek...magasabbak az akadályok,és meglehet,nem is tudod mindet megugrani..Sokszor el kell fogadj olyan dolgokat is,amiket más nem fogadna el..De neked el kell!!

Hajtasz,csinálod,tolod..küzdesz..közben csak magadra nem figyelsz..vagy próbálnál,de csak tologatod..hogy majd majd majd...Az évek szállnak,állod a viharokat..Aztán egyszer csak összecsapnak a hullámok..Végérvényesen..

..és a mélybe esel...olyan mélyre,ahonnan már nagyon nehéz felállni..

Nem egyszer sokszor...aztán már csak legyintesz...és a földet nézed....elcsendesedsz.....

Bár tudod,hogy nem állhatsz,meg menned kell,kaparnod tovább,de az élet van amikor ebben nagyon nem partner....

Ahogy az enyém most sem...

Pedig mindig bízom,hogy jobb lesz,és komolyan teszünk érte,a gyermekeinken látható eredménnyel,ez elvitathatatlan,és tőlük elvehetetlen eredmény..TÉNY!

Talán ez éltet még..Talán ezért élek még....Talán ezért megyek még....

Csak hogy az élet nem ad jó lapokat..

Ez most nagyon rossz áprilisi tréfa...

A fizikumom, a sztereotípiák,a pénz...a feladatlan csekkek,a kiváltatlan gyógyszerek,a legkisebb gyenge immunrendszere,az autizmus állandó próbái....

Mit ér az ember??

Harminckilencezer-hat forintot...( 39.006 ft-ot) Egy fillérrel sem többet..

Ennyit érek megfáradtam...Nincs több kérdésem....

Őszintén szólva,ez az április most tényleg nem fog menni....

..és ezt a békát nem tudom lenyelni....

De egy biztos..a fiúkért mindent megteszek,és nem csak ő értük hanem a többi autizmussal élő gyermekért és felnőttért,a családokért,azokért akik belém kapaszkodnak..Ezt megígérem..Nekik itt leszek amíg élek..evvel a bloggal..

Csak valahogy éljem túl az áprilist..

.............de hogyan??...........lózungom sincs.....most tényleg nem tudom,hogy sírjak vagy nevessek??.....

Mit ér az ember??

Semmit....mert már semmim nincs....csak álmaim..a fiúknak,egy könyv,egy módszer,sok ígéret,egy jobb élet......

Sosem fognak valóra válni....kár érte.. :(

ac_area_1.jpg

Ez volt az Autizmus Live köszönöm,hogy olvastatok..

süti beállítások módosítása