Life is life..
2017. június 06. írta: Autizmus Live

Life is life..

Nem,nem tűntem,el,és nem is vagyok "alkotói" válságban mint azt a profi írók mondanák,csak éppen lélekben nem vagyok jól..

De nem ám..Az utóbbi időben nem is beszélgetek a családomon kívül senkivel,maximum az interneten személytelenül..ami nem igazán jó.Persze folyamatosan mentorálok,ez egy kicsit kizökkent és talán jót is tesz,hogy ne zuhanjak meg annyira.Segíteni jó,ez jó kapaszkodó..

Tudom ez egy kicsit depresszíven hangzik,de hát nincs mit tenni ez az igazság.

Két hete csak a hogyan tovább-on gondolkozunk,én még mindig betegállományban,teljes anyagi csőd,nyílt titok,hogy munkát keresek..Ma a szakemberek is megerősítettek benne,hogy muszáj lenne egy egészséges váltás..Tudom,de az én kondícióimmal,ez nagyon nem könnyű..Sőt..egyre jobban elkeseredek,hogy.......Ketten próbáltak idáig önzetlenül segíteni,de a délutáni alkalmi munka,a kicsik miatt kivitelezhetetlen,hisz segítségünk nincsen senki csak a nagylányom,és Betti egyetemi évei miatt,-(azaz az ő kiesése itthonról,a kicsik mellől)-,nem is merek délutáni munkavállalásban gondolkozni.Elvileg lenne délelőtti,csak a kompetenciáim kevesek hozzá..Ettől függetlenül megpróbálom.Szó mi szó..keresek,jelentkezek,nem nyerek,nyomaszt,nem beszélek,magamba fordulok,alszom rá egyet,keresek,jelentkezek,nem nyerek.....

Ja hogy magának van otthon két autista...akkor ezt nem magának találták ki..Ja hogy ennyi és ennyi idős..hmmm mi kb 25 évesre gondoltunk...és sorolhatnám..

Persze munkakeresés közben ,orvostól orvosig,mert ugye a vérnyomásom,meg a szívem..meg a vesém..megy a gyomrom..Jaaa hogy ok-okozat..Húú....maga nem stresszel egy kissé többet mint kéne??

Dehogy nem....

Nevelek két fogyatékossággal élő gyereket,meg egy nagyobb más miatt SNI-s leányt,rongy fáradt vagyok,anyagilag kivéreztünk teljesen és totálisan,a férjem belekényszerült a családunk,a gyerekek miatt,munka és szakmaváltásba,hogy hátha megfogjuk az Isten lábát egy kis időre..(de) Úgy fest ez még nem most fog összejönni..Magyarul egyenlőre éhen-döglés a köbön továbbra is..A munka jó meg minden,nem is evvel van a baj,csak a cég nem az,amit eredetileg tervezett,és igen jó ajánlattal kecsegtetett..Ez a cég kicsi családi,kedves aranyos és korrekt,de az anyagiak tekintetében.....ehhhh..Belföldi fuvarozó szakma..talán van olyan olvasó aki ismeri,az ott uralkodó viszonyokat..Inkább nem mondom..Mondjuk valahonnan el kell kezdeni..ÚJRA..újként..

Szóval minden sokk van,ráadásul Levente is hullámzik,mint a szélfútta tenger..Imádunk autizmus..

Zalánnak sem tudtam befizetni az erdei iskolát,a héten ott kéne lennie..Muszáj a vizet és az OTP által rám szabott (behajtás miatti) adminisztrációs költségeket fizetni,nem akarok bírósági végzést fizetési meghagyással.Sikerült megegyeznem mind a két céggel -segített egy ismerős jogász-,de ennek ára van,az összeg nem nagy amúgy,csak nekünk óriási,lefaragtam az egész tartozásunk százezer alá,igaz hetvenezer forint deficittel zártam a havi rezsi feladást..Valahogy túl kell éljük a nyarat,és talán ősztől könnyebb lesz kicsit,vagyis októbertől talán.Jövő hónaptól már Betti után sem kapok semmi ellátást,és dolgozni sem fog tudni,hisz ha sikerül nekem váltani,akkor ő marad az öccseivel itthon a nyáron,július-augusztusban..Egyszerűen jelen nem látom át az előttem álló három hónapot,sem anyagilag,sem a kicsik dolgában sem..sehogy...

Nyomaszt igen,nyomaszt az egész helyzet,szorongok tőle nagyon..Stresszelek igen..Szétmaródom belül..Kicseszett kilátástalanság..éjszakai sírás..magam alatt padló...Mit ne mondjak ez van..

Keresem az utam folyamatosan..Belül sírok,kifelé mosolygok..

Kifelé mosolygok,mert tolni kell a hajót..Tolni és tolni..Tanítani,fejleszteni a kicsiket,mosolyogni rájuk nap mint nap,sugallni,hogy szép az élet,és ezt az életet nekik emelt fővel kell élni.Emelt fővel,mert máshogy nem fognak tudni autizmussal élőként beilleszkedni ebbe a társadalomba.Minden nap értékeket, tartást,becsületet adni,tanítani..Tanítani az életet,a tartalommal teli tudást..Mert csak a tudás birtokában fognak tudni élni..De ez egy MÁS világ,egy másik operációs rendszer..Mi szülők vagyunk a HÍD..A híd ami átvezet,a jelen társadalomba..

Semmi másra nem vágyom,csak egy kicsi anyagi biztonságra,hogy ne kelljen minden éjjel a háztartási könyv fölött görnyednem..órákat számolva,sakkozva,hogy holnap jut e még párizsi,vagy bele fér e Zalánnak egy új cipő a kinőtt helyett..vagy ki tudom e fizetni a fejlesztőt aki maszek jár,mert ez a legolcsóbb megoldás,a mi fejlesztési munkánk mellett.Sajnos másra nem telik,az állami meg édes kevés..

Szép az élet salalala...Ott a HID-on túl igen,mert ide át belül nem túl valami fényes..Még jó hogy mérleg vagyok..és megpróbálom egyensúlyban tartani........MÉG!

MÉG....

csak már fogy az erőm kissé....

Ma azt mondta nekem egy segítő szakember,hogy több időt kéne fordítanom magamra..Mert az életem,csak a családom körül forog..Elsüllyedtem az autizmusban...Ami persze nemes dolog,csak hát ebbe biztos,hogy egy idő után tönkre megyek,minden téren..de legfőképpen az egészségem fogja látni kárát a fáradtságomnak..Azt mondta,társaságba kéne járnom,beszélgetni,mozogni magamban,úszni,kerékpározni..színházba menni..Nem csak egymagamban lenni...és őrlődni állandóan...

Igen.........

kéne......

De..erre se időm,se pénzem,se társaságom...

Sose lesz jobb basszus...............

Egyedül nem megy..........

Ez volt a live....magamból,magamról...

(nem lettem most jobban,de legalább kiírtam magamból..éjjel könnyek,háztartási könyv...és egyebek....plafonbámulás,önmagam rágás...hogy hogyan tovább...)

dsc01090.JPG

süti beállítások módosítása