Lassan de biztosan, napra pontosan egy hónapja vagyunk itthon a járványhelyzet miatt.
Az itthonlét NEM JÓ, DE nem is tragikus.. HÁT EGY FRÁSZT NEM TRAGIKUS, de ez az ég egy adta világon senkit sem érdekel, már az, hogy mennyire nehéz egy fogyatékossággal élő gyerekkel (autistával) mellette még…
Vesztegzár ahogy én hívom..Úgy jött mint derült égből a villámcsapás,teljesen felkészületlenül ért minket, de kit nem..
Most mondjam azt, hogy pillogunk mint hal a szatyorban, és próbáljuk felfogni az "ÚJ" életünket,ami fenekestől felborult..és persze ezt is jó sokan mondhatjuk el..
DE !! De és de…
A blogom fennállása óta soha nem kaptam olyan durva hangnemű dörgedelmet mint ma..Emailben, amit azonosítani nem tudok,de tulajdonképpen értelme sem lenne.Dörgedelmet kaptam,még pedig azért, mert mostanában nem írtam blogot egy ideje..Pluszban Zalán blogja is megemlítődésre került újfent..Számon…
Tulajdonképpen Levente, már rendelkezett némi lovas múlttal, mielőtt Csobánkai Lovardába vittük,hisz az iskolában elsős kora óta hetente egyszer, az éppen aktuális tanévben, amennyiben az időjárás is kegyes volt/van/lesz, az osztályával lovasterápián vesz részt. Mind e mellett, nyaranta pár…