Imádom ahogy kommunikálnak,vagy ahogy nem kommunikálnak..Bár a kommunikációról már sokat írtam,de miután az autista gyerekeknél ez a Wing-triász egyik fő eleme,vagyis az autizmus egyik legnagyobb problémája a kommunikációs csatornák sérülése,épp ezért ezt a témát,"soha-soha nem lehet megunni",hogy idézzek egy régi reklámból..
Sok szülőtől hallom,hogy óriási gondokkal küzdenek ezen a területen..Nem tagadom én is..Még az ELTE BTK-ra járó nagy fiam kommunikációs vagyis inkább beszéd stílusán is csodálkozom néha..Daninál persze nem szókincs,és választékosság gondok vannak,hiszen Ő a Bábeli nyelvzavar tudorának készül,minorja az alkalmazott nyelvészet..Nála inkább intonációs problémák,és a hadarással van nagy nagy baj,de csak negatív stresszhelyzetben,vagy akkor ha mentálisan túl van terhelve..(Overload elötti állapot) Sőt itthon ilyenkor,hogy stimulálja magát,képes 4 nyelvet összekeverve beszélni,és brutálisan nagyon csodálkozni,hogy vajh miért nem érti meg a környezete..Ugyan miért nem???Persze akkor fel van háborodva..Ilyenkor olyan jókat szoktam derülni magamban..Ettől függetlenül komolyan kell venni....és ebben az esetben nekem vannak kommunikációs problémáim,hogy hogy értsem meg a gyerekem???
Na igen..Bábeli nyelvzavar,ahol megint csak nagy az ernyő mert minden gyerek más és más...Mind máshogy kommunikál,vagy nem kommunikál,vagy kicsit kommunikál,vagy nem jól kommunikál,vagy túl sokat kommunikál..szóval......Egy biztos az auti gyermekkel való kommunikáció számunkra szülők számára,és a gyerek számára is az egyik legnagyobb probléma..
Idézet:
"A kommunikáció sokkal több, mint a beszéd…
A beszélt nyelv természetesen nagyon fontos, de akár tudnak beszélni, akár nem, az autizmussal élő embereknek problémáik lehetnek a megértéssel és a megfelelő beszédhasználattal, valamint a kommunikáció egyéb tényezőinek megértésével és alkalmazásával is. A beszédmegértés gyakran szó szerinti, ami számtalan félreértés forrása. Az autizmussal élők kevésbé tudják az arckifejezéseket “olvasni”, mint a tipikusan fejlődő emberek, és előfordul az is, hogy nem tudják megfejteni azt a többletjelentést, amelyet például a hangerő, hangsúly, a beszéd dallama hordozhat. Sokszor nem is alkalmazzák rugalmasan ezeket az eszközöket. Problémát jelenthet az is, hogy megértsék a testtartás, gesztusok és a tekintet által kifejezett üzenetek jelentését. Miközben a beszéd valóban nagyon fontos, nyilvánvaló, hogy önmagában nem elég a kölcsönös megértéshez. Fontos az is, hogy miközben a beszéd megjelenésén fáradozunk, ne felejtsük el, hogy gyermekünknek addig is meg kell értetnie magát (esetleg nem csak otthoni környezetben), míg nem beszél. A kommunikáció lehetséges eszköze a beszéden kívül még nagyon sok minden lehet: ide tartoznak azok a viselkedések is, amelyekkel a gyermek válaszol az őt ért hatásokra anélkül, hogy azokat eleinte tudatosan használná a környezet befolyásolására (pl. a dührohamok). Ezek a viselkedések más megoldás híján könnyen rögzülnek, a gyermeknek és a családnak is nagyon stresszteliek, kívülállók számára esetleg nem is érthetőek, ezért fontos más utakat kialakítani. A kommunikáció eszközei a beszéden kívül lehetnek tárgyak, képek, gesztusok, jelek is. Mivel sokszor évek telnek el a beszéd kialakulásáig, vagy rossz esetben nem is jelenik meg a beszéd, alternatív és augmentatív kommunikációs eszközöket kell alkalmazni. Fontos tudni, hogy a gesztusok, tárgyak, képek, az írott nyelv használata nem akadályozza, hanem segíti a nyelvi fejlődést, hiszen azok segítségével a gyermek pozitív tapasztalatokat szerez a többi emberrel való együttműködésről. A jól beszélő gyermekek, felnőttek sem képesek a beszédet minden esetben a kommunikációs funkciók széles skáláján használni, tehát pl. kérni, elutasítani, tájékoztatást nyújtani, információkat szerezni, köszönni, véleményt mondani, szólni, ha fáj valami. Egyesek szó szerint, vagy módosítva ismétlik a környezetükben hallottakat (echolálnak), és ezeknek az ismétléseknek a valódi célját, jelentését nem mindig könnyű megfejteni. A meglévő beszédre támaszkodva szintén a kölcsönös és funkcionális nyelvhasználat fejlesztése a legfontosabb.. (Őszi Patrícia tollából)
forrás: http://aosz.hu
Sokszor iszonyatos fejtörést okoz nekem a kommunikáció a srácokkal,mert hárman,háromféle módon üzemelnek..
Leventénél hála most a nyáron,ugrásszerűen megindult a beszéd,és aminek nagyon nem örülök egyenlőre,hogy a kütyümenségének hála,hurrá internet,két nyelven..Magyarul kérdezek,Levi angolul válaszol...Sokszor kész vagyok tőle,így sokszor előszedem a régi jól bevált neki gyártott egyedi vizuális ábráimat,és foggal körömmel ragaszkodok ahhoz,hogy MAGYARUL mondja el azok tartalmát..Ő meg angyali mosollyal egybekötve csacsogja,hogy: -Anya wait...
Zalánnál hála a megértés alapú kommunikációval itthon nincs gond..Az iskolában annál több..A problémái szókincse szegénységéből,a helytelen névmás használatból,ragozási hibákból,és a szó szerinti értésből adódnak.Így idén nyáron nagyon rágyúrtunk az olvasásra és a szövegértésre,az olvasmányok szövegének vizuális átváltására..Nincs mese,jövőre negyedikes,és nagyon nehéz a tananyag..Az a nagyon nagy szerencsém,hogy szeret olvasni,és már egyre jobban visszaadja a tartalmat..De persze a szó szerinti értés olvasás közben is zavaró tényező..és ilyenkor az egész család felette áll,rajzol és magyaráz..vizuálisan mutat..Ő meg lazán közli,hogy : -Annyira ne fáradozzatok,nem vagyok hülye,értem én..csak kicsit lassabban.... Mi meg gurulunk a nevetéstől olyankor...
Nehéz dió..de ha ajánlhatok némi irodalmat akkor ezt mindenképpen olvassátok át..
Akadályok nélkül az AUTIZMUSBAN.. ( katt a szövegre..)
No hát akkor evvel nyitnék itt a blog.hu-n
Ez volt mára az AUTIZMUS LIVE köszönöm,hogy itt voltatok..
