Nem leszek népszerű, a bejegyzésemért, de vállalom, ugyanis nagyon nem szeretem, ha az autizmus ügyét, a politikai harcok zászlajára tűzi, kormány oldal, kontra ellenzék.

Évek óta nézem ezeket a folyamatokat, és nagyon nem tetszik, amit látok. De szerintem evvel sokan vannak így még rajtam kívül is.

Megpróbálom a legpolitikamentesebben élni az életem, igaz ”kitermelődött” a gyermekeim közül egy politikus, de valljuk be azt azért, hogy az Önkormányzati politika, főleg annak a Szociális szférája, nagyban különbözik a parlamenti játszótértől.

Megpróbálom a legpolitikamentesebben élni az életem, és így nevelem a gyerekeim is, pont azért, hogy tudjanak különbséget tenni, a jobb és a bal között, a rossz és a jó között, lehetőségeimhez képest, megmutatni mindent, azon a platformon is, ahol a politika az úr.

Megpróbálom a legpolitikamentesebben élni az életem, viszont a független ÉRDEKVÉDELEMRŐL nem teszek le, pont azért, hogy néha-néha oda tudjak mondani jobbnak és balnak is, hitelesen.

Most is azt fogom tenni. Előre szólok, hogy akinek nem inge, ne vegye magára!

Évek óta nézem a folyamatokat, és nagyon nem tetszik, amit látok, hogy éppen, a kinek a kije, rokona, jó barátja, vagy éppen a strómanja csinál hirtelen egy Alapítványt, és tűzi a zászlajára az Autizmust, mert az ugye még mindig marha jó üzlet. Marha jó üzlet, mert ugye a legelesettebb, legelkeseredettebb szülőkről lehet a legtöbb pénzt lehúzni. Ezt most nem a ténylegesen civil alapokon nyugvó, civilek által létrehozott, és pont a politika által a legtöbbet támadott, szociálisan segítő alapítványokra értem, HANEM azokra ahol, politika, avagy politikus áll a háttérben és gerinctelenül és gátlástalanul húz hasznot az autizmusból, úgy, hogy még véletlenül se a pártfogolt járjon jól, hanem a saját zsebe hízzon, meg otthon a háztáji.

Gyök elegem van, hogy autista gyerekeket használnak arcnak, fájdalmas sorsokat tolnak előtérbe, és tényleges segítség nélkül hagynak magukra családokat, mindeközben dicsfényben fürdetik magukat, hogy hát Ők az autizmusért mindent, de mindent, még a parlamentben is megtesznek. Vagy a választási programjukban ott van az a körmondat, benne a fogyatékosság, és azt nagyon jól elő lehet húzni, amikor csak úgy áll a víz, és politikailag nem történik semmi, avagy el kell valamit fedni.

Akkor nagy hirtelen előhúzzák az AUTIZMUST a tarsolyból, és mindjárt, dől a lé, avagy fejre kerül a glória, csak éppen azok maradnak hoppon, akikről szól a fáma.

 Hányingerem van most már tényleg.

Nem csak száj-karatézni kell, hanem tenni is! Beleállni, nem csak szavakkal, hanem tettekkel. Vagy az a munka már túl szagos, hogy ha le kell hajolni ahhoz, aki ténylegesen bajban van?

Ganéságnak tartom azt, hogy nem egy politikus, a fogyatékossággal élőket használja fel, a népszerűsége érdekében, kizárólag csak a látszatát keltve annak, hogy mekkora nagy szívügye tenni egy jó ügyért.

Pont itt az ideje annak, hogy rend legyen a fejekben, és ne arról szóljon egyesek kampánya, vagy a „jól” felépített politikai sztorija, hogy lengetik zászlójukra tűzve az autizmust, és profitálnak a hiszékenységre hajlamos pórnépből, meg az elkeseredett szülőkből.

A kedves politikusoknak pártállástól függetlenül, azt kellene már végre megérteni, hogy egy autista gyerek felnevelése, mekkora terhet ró a családra, a környezetre, az oktatási rendszerre, és mindarra az élettérre, ahol élni, létezni kell. A családokat tényleges tettekkel kell segíteni, nem csak semmitmondó körmondatokkal.

Had kérdezzem meg, így, egy autista gyereket nevelő Anya jogán, hogy a magyar Parlament valamelyik országgyűlési képviselője, odaállt e tökösen, a plénum elé, és elmondta e, országnak, világnak, hogy forintra, fillérre, mennyibe is kerül egy autista gyermek nevelése havonta? Elmondta e, hogy fizikailag mekkora terhet ró a családokra, maga az autizmus okozta állapot? Hogy az oktatási rendszer, inkább bünteti, mint segíti, az állami rendszerben tanuló autista gyerekeket? Hogy családok szakadnak össze, a napi, havi terhek alatt, mert jelentős számban csak egy keresős, az a büdzsé, hogy az emelt családi pótlék sem elég semmire sem, hogy a fejlesztések elérése, még az állami is, nagyon sokaknak, csak álom? Elmondta e, hogy az autistát az egészségügyi rendszer sem úgy látja el, ahogy az átlagpolgárt, vagyis annyira sem látja el, mert az állapot okozta problémát helyezi előtérbe, mint inkább segítene? Elmondta e úgy, hogy azt a parlament ÖSSZES képviselője végighallgatta, és nem csak napirend és tíz ember előtt sunnyogta be a témát? Valljuk be, az úgy alig hallatszik. Van e, olyan parlamenti képviselő, aki tudja, látja, nap, mint nap megtapasztalja, hogy MI AZ-AZ, AUTIZMUS? Van e, olyan tökösen odaálló és kérdezni merő országgyűlési képviselő, aki oda mer állni a szaktárca minisztere elé, és megkérdezni tőle, hogy tudja e, mekkora súlyt ró, egy családra átfogóan, az autizmussal élő gyereke, vagy felnőtt gondozottja ellátása, nap, havi vagy éves szinten? Van e, olyan magyar országgyűlési képviselő a parlamentben, aki ezt pártállástól FÜGGETLENÜL meg is meri kérdezni?

Esetleg tenne is az Autizmus ügyéért, és nem csak zöldségeket hablatyolna össze? Van e olyan képviselő, aki mer is tenni, hogy ezek a családok nem menjenek tönkre egzisztenciálisan, fizikailag, mentálisan, morálisan és mindenhogy?? Van e olyan képviselő, aki megmeri kérdezni a Tisztelt Háztól, hogy mi lesz ebben az országban az autista avagy a más fogyatékossággal élő emberek jövője? Élhetnek e emberhez méltó életet, nem csak a faluszéli perifériákon, az állítólagos kiváltásban?

Van e olyan képviselő, aki el meri számoltatni a Tisztelt Házat, hogy minden fogyatékossággal élőkre „fordított” támogatás, adó-forint, ténylegesen odakerült e ahol a szükség, és nem kacsalábon forgó palota épült belőle?

Fogadok nincs… politikai pártállástól, függetlenül sincs. Se kormánypárti, se ellenzéki, se egyik körhöz sem tartozó.

A fogyatékossággal élőkre, mindenki csak szánalmasan legyint és teherként gondolkodik róluk, őket megbélyegezve. A Te vagy a Te vagy én legkisebb gyermekemről is. Rohadtul ne hidd, hogy kivétel lennél.

Te csak arra vagy jó, hogy egyesek politikai hasznot húzzanak belőled és a gyerekedből, kihasználva nincstelenséged, elkeseredésed, és segíteni akarásod, amivel a gyermeked támogatnád.

Mindezt teszi Veled és Veletek, a politikusok burkolt alapítványait működtető, haver, stróman, rokon. De ne bánkódj, másfél év múlva a szavazatod is elkéri, ott fog állni Veled a sorban, és azt se hidd, hogy nem fogja tudni, hogy hová tetted az X-et, és pont azért mert egyszer eladtad neki a sorsod és ott és akkor jogot fog formálni a jövődre is.

Láttam én, nem is olyan régen meghunyászkodva köszöngetni eszközöket, egy nagy tapasztalatú autizmus szakértőt, egy a politika által mozgatott alapítványnak. Visszás és szánalmas volt az egész helyzet, többen nem tudtunk elmenni csak úgy mellette, hogy pont Ő és pont a politikának. Sokan nem is értjük azóta sem.

Az autizmussal és más fogyatékosságokkal élők, nem szabad, hogy a politikától függjenek. Nem szabad ezeket az embereket és gyerekeket politikai célokra felhasználni, egy kampányban pajzsként tartani, a szülőket megvalósíthatatlan ígéretekkel traktálni, de legfőképpen NEM SZABAD HAZUDNI Nekik!

Nem szabad hazudni, sem jól-létet, sem leendő máshogy működő oktatási rendszert, sem orvosi ellátást, sem jobb anyagi ellátást, sem fejlesztést, sem szabadságot.

Sem semmit.

Mi élünk ebben a valóságban, nekünk kell megharcolnunk a napok, hetek, hónapok, évek súlyával.

Sokan ezen a platformon valós segítséget szeretnének, ahogy én is, de legfőképpen emberhez méltó életet, úgy, hogy az autista gyerekem, ne legyen a politikai pártok prédája.

Úgy élhessen emberhez méltó életet ebben az országban, hogy semelyik politikai oldal ne használhassa ki. Legyen joga a tanuláshoz, a munkához, az emberi egészségügyi ellátáshoz, a fejlődéshez, a jövőhöz, és mindenhez, ami egy átlag-magyart megillet, politikától függetlenül.

Élhessen létbiztonságban…

Ja hogy ez nem az a hely és nem az az ország…………………………………

Hát az elég nagy baj!

Utóirat:

Ne nekem kelljen odamennem egy politikushoz pitizni, hanem a politikus kérdezze meg, hogy mi a bajom, miben segíthet, megfelelő ellátást kap e a gyerekem, hiszen én választottam, azért, hogy engem képviseljen. Meg Te meg Ti, és Ők.. Ugyebár…