Ráckeve
2017. november 26. írta: Autizmus Live

Ráckeve

Őt éves lehettem,álltam a gáton a kis piros biciklimmel nagyon duzzogva a ráckevei Horgásztanyáknál,és dacosan magyaráztam Apámnak,hogy én most bizony világgá megyek.Világgá én,mert tudom,hogy a gát végén van a világvége. Apám hangosan kacagott,még a könnye is kicsordult..

-Hová mész Te kicsi lány,a Világvégére??Makád,még nem a világ vége..

Nekem öt évesen annak tűnt..Dacosan sok akarattal,mert nem ettem meg a tökfőzeléket.Nekiindultam a kis biciklimmel,neki a gátnak,neki a világvégének.Egészen Ráckevéig jutottam,a Keve-kúti brüngölőig,ahol Marika néni a Szigetszentmártoni kompos felesége hazafordított,avval a felkiáltással,hogy van még dolgom a világban..

Engedelmes jányka voltam,hazakerekeztem. Apám mosolyogva kérdezte,hogy na meg lett az a Világvége??

Szomorúan mondtam,hogy nem,csak a büdös kútig jutottam,mert ott visszafordított a Marika néni.Másnap a kompos felesége,megkapta apámtól a méretes pontyát,engem meg elvittek a büdös kútra,mert abban az időben az a hiedelem járta,hogy a kút vize,igen hatékonyan erősíti az immunrendszert.

rackeve2.jpg

Nem tudom.hogy a férjem,hogy találta meg,és azt sem,hogy mikor szervezte,két hete csak annyit mondott,hogy elviszlek valahova..

-Elmegyünk ketten,ez az én karácsonyi ajándékom Neked! Sajnos karácsonykor nem lóghatunk meg a gyerekek miatt. Neked csak annyi a feladatod,hogy beszéld meg a nagyokkal,hogy vigyázzanak a kicsikre,úgy ahogy tavasszal.Ne kérdezz semmit.Meglepetés.Kicsit pihenni szeretnék Veled magunkban.

Nem kérdeztem semmit,tulajdonképpen egy hete tudom,hogy Ráckeve a cél.

Pénteken összepakoltam,a kicsiket délután haza-logisztikáztam Danival,és Öt órakor elindultunk Apával ketten.

Becsületesen bevallom,meglógtunk 41 órára az Autizmus elől,másodszorra.Kilenc éve hajózunk együtt vele,és van úgy,hogy nagyon belefáradunk.Emberi dolog.Az állandó Nulla-Huszonnégy óra ügyelet,sokszor ki tudja ütni az embert ez az igazság.Emberből vagyok én is,még akkor is,ha mentorszülő vagyok,és kihagytam az idei AOSZ napot.Mea Culpa érte.A párom,nem tudta az időpontját még,amikor Ráckevét szervezte.Én meg csak a kész tényeket kaptam.

Meglógtunk igen,és amikor megláttam hová.őszinte leszek elsírtam magam..

Engem ide?? Biztos nekünk való ez a hely??És ezt Te hogyan?? Komolyan Nekem??Nem ez nem igaz én ezt nem hiszem el.

A párom meg megnyugtatóan olyan Szabisan dörmögte,hogy igen..

De biztos ide,és miből ide??

rackeve.jpg

Ő meg csak nyugtatott,hogy Anci ez az én bizniszem..Félretettem,összekuporgattam,hogy Neked örömet szerezzek..Nagyon elfáradtál nagyon sok a terhünk,Muszáj,hogy magunk legyünk,magunkban,magunknak.Hosszú előttünk még az út,néha meg kell állni,két-három napra,mert a mi utunkat járni pokoli nehéz,fárasztó,nyomasztó és szomorú.Ha nem állunk meg néha magunkban magunknak rámegyünk.Rá bizony.Én azt meg nem akarom.

Sírtam mint a záporeső..Örömömben és bánatomban..Keserédesen...

Szabi intézett mindent,a bejelentkezést,a hátsó feljáratot,a kisírt szemeimmel,letörölte a könnyeimet,próbált oldani..

Beszélgetett velem mindenről..Úgy,ahogy a egyik embernek van ideje a másikra..Ez volt az Opció.Tényleg jót tett a lelkemnek..

Kint álltam este az erkélyen,és azon gondolkoztam,hogy vajon Apácska honnan tudta,a ráckevei brüngölőt,honnan tudta,hogy ide egyszer vissza akar jönni az a kicsi lány,mert még nem tudja,hol a Világvége.....

41 óra SZABADSÁG.. 41 óra felhőtlenül,sokat beszélgetve,nagyokat sétálva,a brüngölőben,na jó a thermálban csobbanva..Jó vacsorával,reggelivel és bőséges ebéddel.Este ellazulva..KETTEN..úgy ahogy azt kell..41 óra boldogság..amikor normális embernek érezhettem magam,nem robotnak,akinek nulla-huszonnégyben az Autizmus a társa duplán is.Nem kellett agyalnom hogy mit főzzek ma,nem kellett logisztikáznom a gyerekeket,akkor terültem el az ágyon csendben amikor csak akartam,pihenhettem,masszírozta a csobogó a hátam a thermálban..Koktélt ittam..Értitek?? Soha nem tettem eddigi életemben..41 órát kaptam,és azt tehettem volna amit csak akarok..Nem nyomasztottak a terhek,a férjem nem engedte,hogy nyomasszanak..Én sem engedtem,hogy Őt nyomasszák..

rackeve1.jpg

Ettől függetlenül nagyon sokat gondolkoztam azon,hogy Magyarországon is lehetne a szülőknek TB-re felírható rekreáció..Rekreáció mindazoknak,aki fogyatékossággal élő gyerekeket nevelnek,azoknak akik hosszú utat kell bejárjanak,azoknak akik állandó ügyeletben vannak gyerekeik mellett,és időközönként bizony nagyon belefáradnak.Bele a szélmalomharcba,a napi gondokba,a tehetetlenségbe,és mindenbe ami egy fogyatékossággal élő gyermek felnevelésével jár.

Bizony jó lenne,de ebben az országban ilyen sose lesz.Soha,ez nem az a hely,és nem az a pontja az Univerzumnak.MI beledöglünk a terhekbe,úgy ahogy vagyunk..

Hogy hol voltunk???

Ráckevén a Hotel Termálkristályban..

https://www.termalhotelrackeve.hu/

Ezt kaptam Karácsonyra,és örökké HÁLÁS leszek érte Szabolcsnak,hogy ez az élmény megadatott az életemben..

Tegnap este elmondtam Neki,hogy bizony egyszer világgá mentem..Pont ide,mert Marika néni a kompos felesége nem engedett tovább,visszafordított..

Ma délelőtt,mielőtt hazaindultunk Budapestre,Szabolcs elvitt Makádra a gát mellett a Duna-soron,és megmutatta,hogy az még nem a Világvége...

Apámnak igaza volt,de azt akkor még nem tudtam..és sok minden mást sem az életről..Hazafelé,a magam csendjében azon gondolkoztam,hogy mi lett volna ha tudom?????

Szerintem ugyanígy élnék..ha ez a sorsom,hát ez a sorsom..

Mi kicsit most világgá mentünk az Autizmus elöl....Remélem megérdemeltük....

dsc_2911.JPG

Köszönöm Szabolcsnak a férjemnek,és Köszönöm Bettinek,Daninak és Zolinak a nagy-"gyermekeimnek"...és persze Nektek is,hogy elolvastátok a bejegyzésem..

Ez volt mára a Live...az Autizmus Live..

Megcsíptem magam,itthon vagyok,érzem..........

süti beállítások módosítása