Zalán vagyok..mindjárt 11 éves és autista..írok nektek naplót a napjaimról,az életemről de legfőképpen az erdei kalandjaimról,túráimról..Úgy ahogy én látom a világot,és úgy ahogy meg tudom fogalmazni..Sajnos az autizmusom,a kommunikációm egy kissé korlátozza,evvel teljesen tisztában vagyok..De azért megpróbálom a Napló írást,vagyis már nem próbálom..hanem teszem..Anya itt a blogban megosztja a kalandjaim...Remélem sokan el fogjátok olvasni..Szeretettel írom Nektek..

Ezen a héten pénteken,elmehettem végre megismerkedni Miska erdésszel (Ferbert Mihály) a Pilisi Parkerdő Zrt Visegrádi Erdészetébe azon belül a Mogyoróhegyi kerületbe.A találkozást,már nagyon régóta vártam,mert nekem és az öcsémnek,kicsi korunk óta a Visegrádi-hegységben a Mogyoróhegy a legkedvencebb helyünk.Apa és Anya nagyon sokat visz minket egész évben oda,mert ott nagyon szép a táj,látni az egész Börzsönyt,meg a Dunakanyart és hihetetlenül nagy a nyugalom.Nagyon szeretek ott időzni,és csak csendben nézni a gyönyörű tájat.Ha lehetne,és az a legfőbb,legnagyobb vágyam,hogy ott lakjunk Visegrádon,mert én ott érzem a legjobban magam.

Pénteken,nem csak Miska erdésszel ismerkedhettem meg,hanem elmehettem a Madas László Erdészeti Erdei Iskolába is,és ott egy kicsit jobban körülnézhettem,sőt még tanulhattam is Moór Györgyi nénitől és Schaub Kata nénitől.

Nagyon jól éreztem magam,pénteken,és nagyon de nagyon szépen köszönöm,hogy elmehettem a Visegrádi Erdészetbe és a Madas László Erdészeti Erdei Iskolába is.Remélem még sokat mehetek majd oda az elkövetkezendő időkben.

Fogadjátok szeretettel a Naplómat amit a napomról írtam,és Moór Györgyi néni fotóit,mert most többnyire Ő fényképezett.

Moór Györgyi néni fotói..(anya masinájával)

Miska erdésztől tanulhattam ma az erdőről,és Mogyoróhegyről,és sok sok dolgot kérdezhettem Tőle.

Miska erdész elvitt engem oda ahol a vaddisznóit etetni szokta.

Beszélgettem vele a vadgondozásról,és arról,hogy errefelé,milyen állatok élnek az erdőben.Nyomokat is találtunk.

Sőt azt is elmondta,hogy a vadaknak sótömböt is kell kitenni az erdőbe,amit nagyon szeretnek a szarvasok és a muflonok,de az őzek is.

A vadak etető-szórója után,a Mocsai tanyára mentünk,ami tulajdonképpen az Erdészház.

A tanyán megetethettem Miska bácsi lovát,akire most nagyon vigyázni kell,mert megsérült a térde.

Majd bemehettem a Muflon jerkékhez.Nagyon szeretem a jerkéket,nagyon barátságosak voltak.

Meg is simogattam őket..

Az etetés után bemehettem Miska erdész házába és megnézhettem a trófeáit.

Lefényképeztem a székelykapuját is.

Tényleg nagyon szép a Mocsai tanya.

A tanya meglátogatása után,Miska erdész mutatott nekem igazi vadon élő hóvirágot,mert olyat még soha sem láttam.

De arra is rájöttem,hogy sajnos a hóvirágnak nincsen illata..

A hóvirágok után egy kicsit játszottam a tanya fölötti játszótéren.

Majd Miska erdésztől nagyon becses ajándékot kaptam,kitűzőt az erdészkalapomra,Pilisi Parkerdőset.

Ezután elmentünk Nagy László költő emlékhelyéhez,ahol beleültem a költő székébe.

Visszafelé láthattam még a muflon jerkéket.

Azután sajnos el kellett búcsúznom Miska bácsitól,akitől nagyon sokat tanulhattam,a szívemnek legkedvesebb helyen,Mogyoróhegyen.

Györgyi nénivel megkerestük Apát,Anyát,Leventét és Kata nénit,majd visszamentünk a Madas László Erdészeti Erdei Iskolába.

Ahol Kata néni tanított nekem néhány dolgot az erdőről.

Majd beszélgettünk a nyári táborokról,ahová azt mondták,jöhetek az idén.Vigyázni fognak rám nagyon.

A beszélgetés után,elmentünk a sípályához,és megnéztem,a felvonót,mert olyat még soha sem láttam élőben.

Amit kipróbált az öcsém is.

Utána megnéztük a tábort,ahol nyáron életemben először,egy hétig Anya meg Apa nélkül,táborozni fogok.

A  táborban elmentünk még Csabához,aki a gondnoka a tábornak és segítettem neki megrakni a kazánt,hogy jó meleg legyen.Sajnos miután jól elszaladt az idő,indulnunk kellett hazafelé.De előtte még Györgyi néni Saci vizslája felkergette Csabáék macskáját a fára.

Nagyon fájó szívvel búcsúztam el Mindenkitől,és nagyon szépen köszönöm,hogy elmehettem pénteken a Mogyoróhegy-i kerületbe és az Erdei Iskolába. Nagyon boldog voltam,és az egész nap az öcsémnek is nagyon tetszett,akivel többnyire ma Kata néni foglalkozott.

Remélem,hogy Györgyi néni és Kata néni,hamarosan meg fogják írni a könyvet a fogyatékossággal élő gyerekeknek,amiben az én Napló írásaim és erdei kalandjaim is szerepelni fognak.

Szívből köszönöm a pénteki napot,és a sok boldogságot,a Parkerdőből a nagy Zöld Gyógyszertárból.

Jó volt Veletek! (Györgyi néni,Kata néni,Csilla néni,Miska bácsi,Csaba és Rebeka )

Ez volt mára a Naplóm,és nagyon köszönöm,hogy elolvastátok.

A bejegyzés írója: Kiss Máté Zalán

fotók: Békefi Andrásné - Moór Györgyi