Nem túl sok apát ismerek személyesen,aki autista gyereket nevel,-na jó azért vannak páran és csendesen járnak köztünk-,a véleményüket,és a MI?-t ami lakik bennük azt meg végképp nem sejtem,azaz sejtem én,de minden Apa máshogy fogja fel gyermeke autizmusát.. Láttam már megkeseredett apát,aki pokoli küzdelmet folytat autista fia mellett,és olyat is aki előretekintve próbál segíteni,a gyermeke útját egyengetve..

Szerintem ez az én párommal sincs másképp..

"A nagy sokk igazán akkor érte,amikor Levire a saját kimondták a PDD-NOS-t.. (a pervazív zavar az autizmus előszobája.) Mikor hazajöttünk a Vadasból,leült délután kettőkor,és délután ötig meg sem szólalt..egy szót sem..semmit..szerintem sírt magában...Állítom élete egyik legkeményebb három órája volt..Hisz rajongásig imádja az egyetlen fiát..

Este hatkor csak csendben annyit kérdezett,hogy Dóri,mi ez az egész PDD-NOS..

.....próbálj meg erre csendben higgadtan válaszolni..elsírtam magam,és sírtunk együtt..

De Life go On..mondják..

Ahogy vagy teltek a napok,azt vettem észre,hogy ha a témát feszegetem,merev ellenállásba ütközik..vagy egyszerűen nem vesz róla tudomást,és ugyanúgy neveli ahogy eddig,ami nem volt rossz,csak épp azt kellett volna megértenie,hogy minél jobban akadálymentesebbé,érthetőbbé kellett volna tenni Levi környezetét..Nem hagyta..

Sajnos a tél kezdetéig,egyszerűen nem fogadta el Levi állapotát...és sokszor mondogatta,hogy figyelj már ebből nem kell akkora faxnit csinálni,és mi van ha megszól miatta a környezetem..

Nálam akkor elszakadt a cérna,és bár üvöltöttem volna,de nem tettem,ehelyett kerestem a neten egy rövidebb leírást az autizmusról és elküldtem neki emailben!!!

Elolvasta..

legalább elgondolkodott..

Az igazi áttörést a Flóra 2007 Alapítvány terapeutái hozták,mert oda a megbeszélésekre apának is kötelező jönni,ott meg kapta a hideg-zuhanyt és bizony a feltett kérdésekre neki is válaszolni kellett..és válaszolt..Magam is megdöbbentem rajta,hogy mennyire tájékozott..Hogy mikor olvasott utána,nem tudom,de elismerésem.. :)

Az a jó,hogy jó eredmények vannak,Levi jól fejleszthető,Mr Kütyümen,ebben tehetséges,akármilyen kicsi is..

Négy éve nyár elején leültünk beszélgetni erről a témáról,és határozottan örültem..Tájékozott volt,és azt mondta,hogy ezentúl mindenben segít..és teszi is azóta..főleg azóta,amióta Levi egyre többet beszél.. :)

Mostanra odáig jutottunk,hogy ő is küzd velem együtt az előítéletek ellen,és egyre jobban kezd arra rájönni,hogy mi is jó Levinek..na meg Zalánnak..

Sőt már érdemi tanácsokat is ad..és jókat,mint gyakorló szülő..

Hosszú évek voltak ezidáig,nem kevés tust kellett kapjon,ahhoz,hogy rájöjjön arra,hogy nincs még minden veszve,csak egy kicsit MÁS szemüvegen keresztül kell látni a világot..

Mióta ezt hordja,azóta itthon akadálymentes a környezet,és ez nagy szó.."

Ezeket a sorokat egy régebbi postból idéztem vissza..

Tulajdonképpen azért,mert sokszor gondolkozom a post írása óta eltelt időn,hogy azóta változott e valami kettőjük kapcsolatában..

Igen erősebb és sokkal bensőségesebb lett..

De beszéljenek a képek,hisz a post címe..Fotósorozat a spektrumon..(Szabolcs és Levente)

Válogatás az eltelt évekből..kommentár nélkül..

Tegnap este olvasott egy verset..álljon itt...ajánlva a fiának..(köszönöm Szabolcs)

Tóth Bálint: Fiamnak

„Durate, et vostmet rebus
Servate secundis.”
Vergilius