Biztos van köztetek olyan aki hallott már Tóniról,és az ő nagy álmáról,ami éppen pont mostanság folyamatosan realizálódni látszik..Tóni egy látássérült ember,aki nem sokat lát a világból,és az volt a nagy álma,hogy végig túrázza a Kék-túrát,Írott-kő-től,a Nagy-Milic-ig..Tóni,önkéntes kísérőkkel indult útnak,augusztus 15.-én..
www.turistamagazin.hu/toni-a-keken.html
Mára már a Bakonyban jár..napi átlag 20 km-ert megtéve,az őt támogató kis csapattal..
Tulajdonképpen azóta a mindennapjaink része,amióta a facebookon,ha jól emlékszem még júniusban valamelyik ismerősöm megosztotta az ő álmát,hogy szeretné végig túrázni az Országos Kék-túrát,és ehhez segítőket keres..Már akkor nagyon sokat gondolkoztunk,hogy hogy segíthetnénk neki,hisz mi itthon erdei népek vagyunk,sok-sok kilométer túrával a lábainkban,két természet imádó,bár autista kicsivel,egy barlangász nagyobbal,és egy totál lusta,de a szervezésben nagyon zseni naggyal..Sokszor osztottuk meg a kérését,hisz én amúgy is kutya kötelességemnek érzem,hogy segítsek a sérült embertársaimon,Szabolccsal egyetemben..
Nálunk az idei nyár,olyan rengeteg túrásra sikeredett,ahogy mi emlegetjük itthon..Ha tehettük,munka után,irány a kicsikkel a zöld,és go-go-go,mentünk a srácokkal,hol sétálva,hol tempósan,hol kemény iramot diktálva,de mindig egy kicsit a kéken..Valahogy mindig szóba került Tóni..Próbáltuk az ő szemével nézni a kék-szakaszokat,és azon tanakodtunk,hogy azért vannak lábpróbáló dolgok na..Nem lesz annyira könnyű dolga a Pilisben sem..meg a Budai-hegységben sem,a Bükkben sem,és a Gerecsében sem..De persze Tóni profi túrázó,csak hát a látásának a sérültsége egy kicsit visszafogja..
Júliusban vettük észre,hogy amikor Szabival Tóniról beszélünk,Zalán egy kicsit elcsendesedik,és elgondolkozik..Amikor a számítógép elé ülhetett,nem a vonatokat,hanem a kék-túra szakaszokat nézte Azután arra kért minket,hogy legyen az ő sportja a túrázás,majd,arra,hogy túrázzunk hosszabb távokat is..
Megtettük..
Nagyon jól bírta,és onnan nem volt megállás,a túrázás lett a mindene..és azóta is az..A nyaralás alatt Bélapátfalván vettem észre,hogy hunyorogva járkál fel alá a kertben..Levert a víz,mert Dani anno így lett szemüveges..ÓÓÓ bakker,pergett előttem minden,mert Dani is eléggé nehezen szokta meg a szemüveget..Azután hagytam még két napot,hátha rájövök a hunyorgás okára..
Szilvásváradon jöttem rá,amikor majdnem hasra esett mellettem..Rámorogtam,hogy Zalán mit csinálsz??Ő meg halál nyugodtan közölte,hogy napok óta azt próbálgatja,hogy milyen nehéz lesz Tóninak a kéken..
Zutty...és paff..csak néztünk Szabival..Sokat beszélgettünk vele,a látás sérüléséről,a vak emberekről..Mondjuk evvel teljesen tisztában van,sőt avval is,hogy segíteni kell a látás-sérült embereket..
Például így..
Augusztus elején Szabi alig volt itthon,én rengeteget dolgoztam,nem sok szó esett Tóniról és a Kékről,köztünk,viszont a fene sem gondolta volna,hogy Zalán viszont az augusztusi Turista Magazinnal,kel és alszik,és stikában a facebook-on nézi,Tóni oldalát..Nem mondott egy szót se..Tóni pedig elindult,és mi minden nap esténként nézzük a képeit,a képeken keresztül túrázunk vele,a kéken...
Kedd volt a vízválasztó..Nagyon nehéz napom volt a munkában..Lelkileg is nehéz dolgok..Megkértem Apát,hogy jöjjön értem a két kicsivel a munkába,és menjünk a Pilisbe..Nekem most muszáj az erdő..A Pilisszentkereszti Szurdokig mentünk..Apát bedepóztuk a parkolóban,had pihenjen a dereka miatt,hisz alig tud mozogni,döntse le az ülést és aludjon,bánom is én,vagy tornázzon kicsit,de én fogom a két kicsit és irány a Szurdok..
Zalán az élre állt vezetett,és a Szurdok talaja azért maradjon köztünk,annyira nem sík terep..Tele sziklával..Zalán meg végig magyarázta,hogy mire és hogyan vigyázzak öcsikével..A szurdok felső végén esett le,hogy mi túrázunk a KÉK-en..Megjártuk oda vissza..Zalán büszke volt,hogy ez a szakasz is meg van,és oda-vissza...
Szerdán elém állt,és volt egy kérése,az ősz elejére...Tónit szeretné kísérni egy kicsit a KÉK-en,ez az ő álma,hogy segítsen Tóninak az övé elérésében....Had legyen egy kicsit Tóni szeme,vagy a társa a túrán valahol..
Mi meg csak néztünk..álltunk bénán és csendben,hogy te jó ég ez egy autista gyerek,aki a látás-sérült embertársának akar segíteni...
El is pityeregtem magam...El én,nem tagadom..
Lózungom sem volt,hogy hogy váltom valóra a kérését..
Megosztottam a facebook-on egy pár sorban..és hála és köszönet a tovább osztóknak,köszönöm,köszönöm,eljutott a Tónit támogató szervező csapathoz,a Turista Magazinhoz..Friesz Mónihoz,akivel felvettük a kapcsolatot,és már bőszen szervezzük...
ééééésss...
Ha minden jól alakul,akkor Zé az Országos Kék Túra Pilis-hegységben kanyargó szakaszának egy 10-15 km-es részén kísérni fogja Tónit a Kéken...
Zalán mellett még Bedi lányom megy velük,meg a fotómasinám...Levivel mi itthonról szurkolunk,Apja meg szerintem addigra a Szerb határról.. :( :( :( Pedig szívesen ment volna Zalánnal..Na mindegy...
Most határtalan boldogság van itthon..Én meg nagyon hálás vagyok Móninak,és a szervező csapatnak,és persze majd Tóninak aki egy kicsi részre a nagyból,társául fogja fogadni Zalánt...Óriási KÖSZÖNET NEKTEK!!! (Respekt!)
Úgyhogy tűkön ülve várjuk,hogy teljenek a napok...
Ez volt mára az Autizmus Live..és kérlek vigyétek hírét,hogy reményeink szerint megvalósulni látszik,hogy együtt menjen egy kicsit Zalán,Tónival a KÉKEN..
