Engem abból a fából faragtak,vagyis az a típusú ember volnék,hogy sokszor bizony odamondom az igazat nyíltan.Tudom sokaknak nem tetszik,de fájjon annak az igazság,akinek fájnia kell,és legyen annak lelkiismeret furdalása,akinek nem kevés vaj van a füle mögött.
Nem írok neveket,bár tehetném,nem írok…
Isten bizony ma nyolcadszor ültem neki a tavalyi évértékelőnek,ráadásul a feléig el is jutottam,de azután valahogy elegem lett a múltból és töröltem az egész posztot.Valahogy úgy érzem,hogy egy két momentumon kívül,nem éreztem jól magam a bőrömben kettőezer-tizenhétben.Akik rendszeresen olvastok…
No para,kamasz para..
Egy kamasz kort már túl éltem, a gyermekeim kapcsán,na jó kettőt,ha Betti lányomat is beszámítom,igaz vele kapcsolatban mindig azt mondom,hogy még 21 éves korában is erősen a dackorszakban van.Para nincs,de dac az van..
Szóval egyet már túl éltem,hogy a fiúkra tereljem a…
Mikrofonpróba 1..2..3...
A mai riportalanyom egy négy gyermekes dolgozó Anya,aki jelenleg két autista fiút és egy egyéb SNI-s, nappali tagozaton az ELTE-n tanuló nagyleányt nevel otthonában.Legnagyobb fia Asperger érintett,de ő már a saját lábán áll és önálló életet él,diplomás nyelvész.Az Anya…
Azt hiszem ma megint elvettek egy darabot a lelkemből.Sírtam igen,sírtam nagyon. Pokoli módon éreztem magam.Soha de nem láttam még a legkisebbem ennyire bánatosan sírni azért mert valamit el kellett engedni.
Kismarost..
Kismarost..a kertet,a házat,a csendet,a Börzsönyt..a miliőt,ahol igazán jól…