Szép lenne ha....
2019. február 25. írta: Autizmus Live

Szép lenne ha....

Muszáj erről a témáról írnom újfent,mert az utóbbi időben újra az a trendi, - köszönjük "new line" from Duna-parti Csipkeház -,hogy "kissé" megint kezd elhatalmasodni, a társadalom egy bizonyos rétegében a másság iránt leosztott gyűlölet..Az hagyján hogy a gyűlölet, de a beleszólni a másik életébe,megfigyelni, kibeszélni, ne adj piszlicsáré dolgok miatt ráküldeni a hatóságot, -és közben peckesen feszíteni,mert én vagyok a jobban tudja-,dolgok is egyre jobban és jobban kezdenek betódulni a mindennapokba...és ez nagyon nem jó így..

Beszólni,eltaposni,trollkodni mindenáron...

Nem csak én érzem a bőrömön, sokan mások is..

Ez a blog a kezdetek óta azért íródik általam, hogy élő közelségből bemutassam a családunk életén keresztül az Autizmus büfijeit, bukásait, szépségeit, vidámságait. Azt a hullámvasutat amire 2012-ben kénytelenek voltunk felszállni,először csak egy gyerekkel, majd nagy hirtelen hárommal. Pont azért Autizmus Live, hogy élő közelségbe vigye el oda az olvasót, amit nagyon sokan nem szeretnének látni. A blog "másságról" szól, és arról, hogy milyen egy hétköznapi, alsó-középosztály alsó határát súroló család élete,napi küzdelme az autizmussal. Bemutatja azt, amin nincs mit szépíteni, hogy nem túl rózsás az autista gyerekek élete, a jelen Magyarországában. Megmutatja a rendszerhibákat, az ellátatlanságot, a rossz gyakorlatokat, DE! teret enged a jó gyakorlatoknak és a jó példáknak is..

Ez a blog a kezdetektől fogva érzékenyítéssel is foglalkozik, pont azért, hogy az Autizmust és az Autista embereket,gyerekeket,minél szélesebb körben a társadalom egyenértékű tagjaként be és elfogadtassa. Ez a blog a saját napi szintű példáit bemutatva sokszor bizonyította már, hogy mindez lehetséges..Még akkor is,ha jó páran meg akarnak akadályozni benne...újabban...

Lassan hét éve írom a blogot, van már mögöttem egy jó pár bejegyzés, megmutattam a magaslatokat de a poklot is,jó sokszor..Kiálltam sokszor a nyilvánosság elé, bemutattam a kilátástalanságot, de azt is, hogy alapos munkával, nagy odafigyeléssel, támogatással nagyon szép fejlődési eredményeket lehet elérni. Egyenes gerinccel álltam a támadásokat, próbáltam érvelni a hitetlen embereknek, és reményt adni a reményvesztetteknek, a tudomány és a mentoretika szabályain belül. Soha sem ámítottam, mindig elmondtam a jó de a rossz oldalt is. Elítéltem a tudománytalant, a nem bizonyítottat,ami miatt sokszor közellenséggé kiáltottak..Tűrtem, viseltem..Mindig felhívtam a figyelmet az álldoktorokra a csalókra,a pénzlehúzókra, azokra, akik a reményvesztettek és a hiszékenyek vámszedői..Volt aki hallgatott rám,volt aki nem..Volt aki megköszönte, és van aki a mai napig bánja..legalább is a pénztárcája és a gyermeke tönkretett lelke..

A legjobb tudásom szerint próbáltam mindig segíteni a hozzám fordulóknak..

Lassan hét éve írom ezt a blogot, mert hiszek abban, hogy a blog olvasói által lehetek egy kicsit szemléletformáló. Oly bár, hogy megmutatom azt, hogy az autizmus NEM az ördögtől való..Autizmussal lehet élni, és az autista emberek nagy része, színes, kreatív, zseniális egyéniség, csak pluszt jelentenek ennek a társadalomnak. Az Autista emberek ugyanolyanok,mint Te vagy én..

Lassan hét éve írom ezt a blogot,mert lehet, naivan hiszem, hogy a társadalom még formálható jó irányba az Autista emberek és gyermekek elfogadásával kapcsolatban...................

Lassan hét éve írom ezt a blogot, és az utóbbi időben rá kellett döbbennem, hogy lassan ugyanott tartok az érzékenyítés kapcsán,mint ahol hét éve elkezdtem...

Befészkelődött sok ember fejébe, újfent, a kétség a félsz és a gyűlölet...számomra sokszor érthetetlen módon. Vagyis értem én, csak azt nem, hogy miért álltak be a rossz sorba???

Érdek? Pénz??

Lassan hét éve írom ezt a blogot,és szomorúan kell lássam, hogy az előrehaladás, amiben hittem, veszik viharosan..A MÁS másabb lett,mert másabb más látszatát keltik, trendi még jobban elítélni, trendi trollkodni, beleszólni, jelentgetni, taposni, ellehetetleníteni, nyíltan gyűlölni..Aki nyílt volt elfordul, mert a más üldözendő, és segíteni még titokban sem szabad, be kell állni a sorba. A bürokrácia lehúz, gátol, nem segíti a gördülékeny előrejutást..Mindenhol magyarázni kell a fogyatékosságot, azt ami nem igen változik..A kirekesztés egyre jobban elhatalmasodik...

Csak nézz körül....

Lassan hét éve írom ezt a blogot, hittem az integrációban, az inklúzióban, a kitagolásban, a fogyatékossággal élő emberek jövőképében, számukra egy élhetőbb világban,az elfogadó társadalomban, hittem, hogy az oktatás, az tényleg oktatás lesz a számukra,tudást adva és nem csak szociális megőrző..Hittem a szülők erejében, a jog tisztaságában,és a jobb jólétben...

Amikor hét éve nekiindultam, hittem a támogató szavakban, bíztam abban, hogy fogyatékossággal élő gyerekeket nevelve, ugyanolyan jogokkal bíró, ember, ugyanolyan jogokkal bíró család lehetünk mint bármelyik átlag magyar család..

Hittem optimistán,mertem előre nézni........

Lassan hét éve írom ezt a blogot, és szép lassan csendben rá kellett jöjjek, hogy ez a világ,már nem az a világ amiben hét éve még hittem...

Akkor az érzékenyítés az elfogadtatás volt a nehéz, ma maga az ÉLET...

Hét éve még láttam szépen felívelő tendenciákat, mára már jó részük ellaposodott, vagy tovaillant...

Vehemensen elkezdődött az oktatási integráció,mára nem szeret integrálni a köznevelés..Teher az SNI-s gyerek..Az EGYMI iskolák egyenlőek a szegényházzal..Az állam nem ad,a szülő meg a nincs-ből nem tud..Szakember alig..A várólista hosszú, egyre több elkeseredett, egymásnak eső szülő, pedig a hajó ugyanaz..A magán virágzik, de csak a tehetősebb rétegnek..Aki nem tehetős, nem várhat minőségi köznevelést se ellátást..Rendszerhiba, rendszerhiba hátán..Az állam csak látszat foglalkozik az SNI-s gyerekekkel..Kritériumokat viszont állít,megugorhatatlanokat,egy autista gyereket nevelő család számára..A jövőkép mint olyan, még mindig nem létezik, de az élhető élet sem...Úgy gondolom egy tizennégy évesnek aki képes lenne továbbtanulni, nem megengedhető, hogy csak vegetáljon valahol még két évig magántanulóként, mert középiskolai oktatás ( SNI) hiányában búcsút inthet a jövőjének..

Hét éve már mióta írom ezt a blogot,hívom fel a figyelmet, az anomáliákra...

Hét éve kapom az ívet..mert nem mindig tudom azt mondani,hogy az élet szép..De ezen a fronton,be kell lássuk sokszor ez az igazság..

Persze szép is lehetne az élet, ha a gyerekeimnek, méltóképpen jó ellátása lenne, nem kényszerülnék részmunkára, nem lennének elszaladva ennyire az árak,ki tudnék fizetni egy fejlesztést, és nem magamnak kéne a kezembe venni ezt a feladatot is, csak azért, mert a semmiből kell várat építeni..Szép lehetne az élet, ha lenne én időm,jutna pihenni is, nem csak a napi problémákon kéne rágódnom, és a gyermekem jogaiért küzdenem.Szép lenne ez az élet, ha a társadalom feltételek nélkül fogadná be a gyerekeim,és nem a háromszorosát kellene bebizonyítaniuk az életrevalóságban,mint a sarki Pistikének..Szép lenne az élet, ha a magam ura lehetnék, ha össze tudtam volna kuporgatni annyit, hogy legyen saját fedelem, élhető egzisztenciám.Szép lenne az élet, ha a fiam hozzáférne a tudásához és állapotához méltó ingyenes oktatáshoz, ha választhatnék, a kisebbikkel kapcsolatban a munka és a munkával egyenértékűen megfizetett otthongondozás között.. Szép lenne az élet, ha lenne annyim, hogy a jövőjükre lenne miből félretennem, és nem az össz jövedelmünk pontosan felét vinné el csak maga az Autizmus..Szép lenne az élet, ha lenne állami segítség minderre és nem csak a koldusbot és a megtűrés lenne részünk..Szép lenne az élet, csak ne lenne benne ennyi stressz, ennyi akadály, amennyivel a mai Magyarországon egy fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családnak meg kell küzdenie..Szép lenne az élet, ha láthatnám az élhető jövőt...

Szép lenne az élet ha..........Mert nekem is vannak emberi vágyaim.....de másoknak is...

...és sokkal szebb lenne, ha nem szólnál be, nem trollkodnál, nem bírálnál,nem a sértődött fogyatékost kénytelen elviselő szomszédot, vagy nem szomszédot játszanád,ha nem jelentgetnél, nem vizslatnád az életem,hanem hagynál élni...

Emberi módon élni....

Szép lenne az élet, ha elfogadnád, hogy vannak olyan emberek aki egy kicsit mások mint Te,és Te lennél az aki elsőként megkérdezi, hogy esetleg segíthet e???? Szép lenne az élet, ha nem veszett volna ki az emberekből az empátia, ha nem mindenben a rosszat keresnék, ha egy kicsit is lehajolnának az elesettebbhez,vagy ha csak annyit kérdeznének a másiktól, akinek éppen nehéz, hogy hogy van....Szép lenne az élet, ha csak egy kicsit is kevesebb lenne a gyűlölet az emberekben...

Szép lenne az élet, ha kevesebb lenne a diszkrimináció a kirekesztés...a perifériára szorítás, és nem lenne ennyire lelketlen az állam..

Szép lenne ha.......

Mindezt neked kell eldönteni, hogy hová tartozol..Segítesz e szebbé tenni, avagy egy bíráló maradsz a sok közül....

Egy dolgot jegyezz meg!!

Minden Autista felnőtt és gyerek, ugyanolyan, mint Te vagy Ő vagy én, és semmiben sem MÁS....

Szép lenne az élet, ha Te is így gondolkoznál,és nem azon pörögnél, pletykálkodnál, hogy a mi és más családok élete a Te diszkriminatív mondataid miatt egy fabatkát sem ér...

Ne trollkodj, bírálj, pletykálj, üldözz, mutogass, hanem próbálj egy kicsit JOBB EMBER LENNI..

Tudod neked is jön a tavasz, és neked is nyílnak a virágok....Próbáld megtalálni valamiben a SZÉPET....Próbálj meg ELFOGADNI!

Mert SZÉP lenne az ÉLET tényleg, ha azok akiktől függ, egy kicsit is élhetőbbé tennék, a fogyatékossággal élő gyerekeket vagy felnőtteket gondozó családok számára..

Lassan hét éve írom ezt a blogot...Néha kicsit megfáradva, belekeseredve, de még mindig valahol optimistán, hogy majd egyszer kicsit szebb,jobb lesz a VILÁG nekünk is, még akkor is ha sokszor minden veszni látszik..

Ez volt mára a LIVE...köszönöm, hogy elolvastad....a fenti gondolatokat.. Ha Te is így érzel, kérlek oszd meg ezeket a gondolatokat....

Mert Szép lenne az élet..ha sokan nem ítélnének elsőre!

ne_itelj_elsore.jpg