Vészterhek..
2016. november 09. írta: Autizmus Live

Vészterhek..

Tulajdonképpen a múlt hét közepe óta gondolkodom ezen a bejegyzésen,hogy meg írjam e vagy ne,mert ez egy nagyon benső dolog,és nem mindig jó minden kártyalapot kiteríteni,de ma mégis úgy döntöttem,hogy okulásképpen megosztom,a külvilággal..

Miért?? Azért mert a probléma sajnos társadalmilag,a mai napig kezeletlen,autizmus ügyben a mai Magyarországon valljuk be őszintén,nincs szakemberek által  vizitált,és realizált tb alapú szülőgondozás.A szülő tulajdonképpen csak akkor kerül a terheivel pszichológus szakemberhez,ha már lelkileg totális krízisben van.Akkor is csak jó esetben,és persze ha egyáltalán elmegy,vagy egy szűrő rendszer,egy alkalmassági vizsgálat során,rá nem mutat arra,hogy bizony rés van a pajzson,amit lehet orvosolni kéne valahogy.

Őszinte leszek most mondhatnám mázlink van,mert a párom fent akadt ezen a szűrőn,nem ecsetelem hol dolgozik,nyíltan nem írhatom le,és nem is akarom,de gondolom a blog olvasóinak a többsége úgyis sejti..

Fent akadt igen,és erre biztos sokan mondanák,hogy szégyen,viszont mi nem,sőt,evvel így most kő keményen rá lehet világítani a rendszer hibáira.

A fennakadás,nem azt jelenti jelen esetben,hogy nem alkalmas a munkájára,mert alkalmas egyébként,hanem azt,hogy jelzett a rendszer,hogy lelkileg és fizikailag is pokoli módon el van fáradva,a perifériára van szorulva,nincsenek olyan barátai akikkel kötetlenül beszélgethet a problémáiról,az autizmusról,egyedül van a megoldatlan jelen és jövő idejű terheivel,és magában stresszel..Csendben..Megjegyzem velem a helyzet ugyanez,igaz annyiban másabb,hogy én kiírom magamból amit csak lehet és nyomaszt,a blog erre jó eszköz,és egy két sors-anyatárssal,ha nem is személyesen,de a virtuális térben meg tudom osztani a gondjaimat..

Szabolcs nem...és ez nagyon nagy baj..A gyerekek autizmusáról,kizárólag csak velem beszélget..No igen..Jó rendben,mentorszülő vagyok,millió és millió problémát hallgatok meg,és próbálok tüzet oltani sok-sok esetben,de nem vagyok pszichológus,lélekgondozó szakember..

De erre még visszatérek...

Egyébként a történet lényege annyi,hogy a kötelező szűrővizsgálaton kitöltötte a négyszáz kérdéses tesztet,meg más egyebeket,és a kiértékeléskor közölték vele,hogy túlságosan magába fordul,befelé dolgozza a terheit,amik nagyon nyomasztják,majd rákérdezett a szakember arra,hogy milyen problémái vannak,mivel tudja indokolni,a rossz eredményt..??

Hát Ő meg elmondta,elmondta az autizmust,azt,hogy nem csak egyszeresen,hanem duplán is az életünk része,elmondta a nagy aspergerjét,hogy a zsenisége miatt a naggyal,nagyon sok a súrlódási pont,hogy nincsen semmi de semmi személyes segítségünk a kicsik mellett,hogy a kicsinek az autizmusa mellett milyen más egészségügyi problémái vannak,hogy tulajdonképpen hét éve nem aludta ki magát rendesen.Azt,hogy a kisebbel nagyon nehéz a kommunikáció,és nagyon nagy gond az irányíthatósága,hogy nagyon sokszor pokoli nehéz vele,mert az autizmus problémái 0-24 órában teljes embert kívánnak,és nincs megállás.Nincs pihenés,nincs magánélet,nincs elvonulás kettesben..Nincs jövőkép,csak a kilátástalanság,nem segít a rendszer,csak elvesz,és üt.Nincs társadalmi elfogadás,és sokszor megszégyenül a gyerekek miatt,és nem csak a civil óráiban,hanem sokszor előfordult az,nem a jelen,hanem az ez előtti beosztási helyén,és az az előttin,hogy kibeszélték a háta mögött a gyerekeit,lehülyézték őket,megalázták miattuk több ember előtt..Nagyon sok emberben csalódott a kirekesztő magatartásuk miatt,és pont ezért olyan közegben érzi jól magát,ahol nem bántják a gyerekei miatt,például ilyen az erdő,és a természet ahol nincs skarlátbetű a gyerekeken..

Inkább van egyedül a gyerekeivel,mintsem bántsák miattuk társaságban...

Azután elmondta az anyagi problémákat,hogy minden de minden pénzünk a gyerekek fejlesztésébe forgatjuk,mert horribilis összegekbe kerülnek a terápiás órák,de csak a fejlesztés az egyetlen megoldás ahhoz,hogy esélyük legyen felnőtt korukban az önállóbb,de irányított életre.Az hogy mi lesz velük,ha már mi nem leszünk,arról fogalma sincs,és ez iszonyatosan nehéz teher a számára..

Azután elmondta,hogy nem nem a munkájába van belefáradva,mert a jelen munkáját szereti,rendesek a kollégái,és a főnökei nagyon emberségesek megértőek,de mivel nincsenek olyan élethelyzetben amilyenben a mi családunk,az autizmus okozta problémákról és terhekről,nem tud beszélgetni velük.

Tulajdonképpen belefáradt a lelki terheibe,és tudja,azt,hogy nincsen kiút,nincs megoldás,az autizmus örök életre szól,és addig kell fognia a fiai kezét,amíg él..Nincs mese menni kell,ha egyedül akkor egyedül,mert nincsen segítség,csak ez így nagyon fárasztó..

A pszichológus visszarendelte mára..Két óra beszélgetés után,betegállományba vette,hogy pihenjen,legalább addig amíg a gyerekek iskolában,óvodában vannak..

Tanácsokkal is ellátta,amin Szabi csak félszegen mosolygott..Menjen levegőre,erdőbe,természetbe,ne legyen beszorulva..(mj: állandóan oda járunk) Keressen olyan barátokat vagy baráti társaságot,ahol beszélgethet a problémáiról..(mj:hol??? ) Jó lenne ha lenne egy két igazi barátja aki néha felhívja telefonon,hogy mi van vele... (mj: a barátok az autizmussal együtt elkoptak..!! ) Próbáljon nem a periférián élni..(mj:hahaha..ehhez egy elfogadó társadalom kéne..) Találjon hobbit magának,amiben elmerülhet..( mj: van: ERDŐ,kamionok,kutya,rock zene..) Menjen koncertre,a feleségével csináljon szabad hétvégét,kapcsolódjanak ki egy kicsit..( mj: MIBŐL???????? ) Keresse meg az AOSZ családgondozó szolgálatát..(mj: Hogy mit????????? )

Jövő héten keddre visszarendelték,egy olyan pszichológushoz aki az autizmusból írta a diplomáját..igaz azóta az autizmussal nem foglalkozott,bár van némi rálátása.

Persze az én uramból itthon kitört az irónia és a szarkazmus...

és tudjátok mit?? Igaza van.....

Megmagyarázom....

Vagyis nem én,hanem ő...

Annyit mondott,hogy attól mert szakemberhez jár beszélgetni,nem fogja tudni megoldani a problémáit,nem fogja senki befizetni helyette az autizmus miatt feladatlan csekkeket,nem lesz kézzelfogható speciális emberi segítség a gyerekek mellett,nem hiszi,hogy lesznek egyívású személyesen is elérhető barátai,akik meg is hallgatják,nem fogunk tudni egy napra sem elmenni kettesben pihenni,és a gyerekek autizmusát sem fogja orvosolni senki,mert az állandó és marad amíg élnek....Ez a rendszer elfelejtette a fogyatékossággal élő gyerekeket és családjaikat..Inkább a földbe taposná őket,mint segítené...és ez nagyon nagy baj..RENDSZERHIBA,ami egy jó ideig aligha lesz megoldva,orvosolva,mert a folyamatok inkább negatív irányba haladnak mint pozitív irányba mennének..

A terheket cipeljük tovább..Halkan csendben közösen..amíg teljesen bele nem rokkanunk..

Vészterheket..a lelkünkben és a fizikumunkban..

Cipeljük,egyedül,magunkra hagyva,amíg egyszer össze nem esünk,és az út szélén maradunk a rendszer és a kirekesztő magatartású emberek által halálra rugdosva..

Nincs szülőgondozás,nincs családgondozás,nincs krízis ellátás...Van diagnózis és az ember nyakába szakadó véget nem érő terhek..Anyagi összeomlás,perifériára szorulás,kirekesztettség....

Nincs több kérdésem,sem mondandóm....

Csak egy kérdésem....

Tud valaki hathatós megoldást???????

dsc06847.JPG

Ez volt mára a LIVE..őszintén,úgy ahogy van......nem szégyen..Nekünk nem....

Csak azoknak akik elfordultak tőlünk az autizmus miatt.....talán lehet,egy kissé magukba kéne nézniük,önkritikát gyakorolva....

Ja és még valami..Kíváncsi leszek ki lesz az első,aki veszi a fáradtságot és felemeli a telefonját,és megkérdezi,hogy hogy vagy Szabi????

Bizonyára nem lesz ilyen.....miért is lenne..... :( :(