No para,kamasz para..
Egy kamasz kort már túl éltem, a gyermekeim kapcsán,na jó kettőt,ha Betti lányomat is beszámítom,igaz vele kapcsolatban mindig azt mondom,hogy még 21 éves korában is erősen a dackorszakban van.Para nincs,de dac az van..
Szóval egyet már túl éltem,hogy a fiúkra tereljem a szót,jócskán bele is őszültem,bár teszem hozzá,Dániel fiamnál aki ugyebár Asperger érintett,a para-korszak a korai gimnáziumi évekre (7.-8. hat osztályos Gimnázium első két éve) illetve az egyetemi vizsgaidőszakokra tevődött..13-14 éves korában: a nem akarok iskolába menni,mert zrikálnak az osztálytársaim,azért mert vöröshajú-zsiráf-szemüveges vagyok amolyan UFÓ..az egyetemi évek alatt meg a vizsgaidőszakok miatti nyomás miatt volt extra para és jó sok magatartási kilengés,általában itthon,amitől meg mi paráztunk.Rohadtul nem voltak jó évek,mert serdülőkorában még nem tudtuk az Aspergert,az egyetemi évek alatt már igen,csak éppen az Anya Te nagyon hülye vagy,nem fogok pszichológushoz járni,még ha hat lóval vontatsz el oda,akkor sem időszakot éltük..
Keményen téptem a hajam,és nem tagadom,egy párszor majdnem a házasságom is ráment az első-szülöttem abnormális viselkedési kirohanásaira..Nem tudta a család jól tolerálni,az egyetemi évek középidejében..Mondjuk amikor egy 20 éves nyilvánosan toporzékol a C & A közepén kabátvásárlás közben,és az már százhuszadszorra fordul elő,és még egy kabátot sem vettünk,az egy kicsit azért embert próbáló..Persze mindig vizsgaidőszak alatt,amikor folyamatos volt a nyomás Dánielen..
Futottam én fűhöz fához,szakemberhez,pszichológushoz,pszichiáterhez,olvastam szakkönyveket éjszakákon át,és magyaráztam a 150-es IQ-jú nagy fiamnak,hogy lazíts,keep smiling,csak ne tombolj,mert már mi is kötélen táncolunk,magyarul..NYUGI!!!! NO PARA,túl leszel rajta.....vigyen ez előre..A tanulmányi eredményed igen jó,népszerű vagy,végre vannak barátaid,örülj,hogy a MAMA HOTEL-ben laksz.mi kell még???Csak hogy egy Aspergeres "gyerekkel" nem olyan egyszerű együtt élni..pont azért mert képtelen elfogadni az életet olyannak amilyen az valójában..MÁShogy él,lát,ért és gondolkozik..és máshogy parázik..Abban viszont,hogy kompromisszumot tudjon kötni a világgal,a neurotipikusok világával,nekünk kell segíteni...Nekünk akik ugyan neurotipikusok vagyunk,csak már jó rég felvettük az autista szemüveget.
A lényeg az,hogy valahogy túléltük az Egyetemet,őszinte leszek,Danira kevesebb volt az energiám,azért mert a két öccsével sokkal többet kellett foglalkoznom az autizmusuk kapcsán..Nem tudtam háromfelé szakadni,teszem hozzá Dani nem engedett beleszólást az életébe,itthon nem volt csapatjátékos,az öccseit tehernek érezte,és amikor a munkája által anyagilag egy kicsit megerősödött,el is költözött itthonról.Azóta sokkal jobb a kapcsolatunk,nagyon pozitív irányban változott,nem csak velem kapcsolatban,hanem Szabolccsal kapcsolatban is.és mi ennek nagyon örülünk.Egy szónak is száz a vége,nehezen de lapoztunk egyet a Para korszakon...
Na csak hogy itt a következő,és most tudom,hogy mivel állok szemben,már a diagnózist tekintve,és felvértezve magam már jó sok tudománnyal para ügyben..
Van egy lassan 12 évesem,a harmadik gyermekem a sorban,és ciki nem ciki beindult a para korszak..Zalán teljesen más jellem mint Dániel,egészen különlegesen fogja fel az életet,bámulatos a természetközelisége,nem él akkora csigaházban,mint a bátyja,több embert,gyereket enged magához közel,így viszont sokkal nagyobb támadási felületet ad kortársainak..Mondjuk az iskolában..Sajnos most az iskola,a legnagyobb para előidéző,azon belül is az osztálytársai.Az osztályuk nagyon homogén a korukat tekintve,Zé az egyik legfiatalabb,és elég magának való gyerek.Olyan,hogy is mondjam: nincs benne a buliban kis srác,és ez nem nagyon tetszik azoknak akik az osztályban a hangadók..Kap is miatta hideget meleget..nem is keveset..Sajnos eljutott odáig,hogy már arra is ugrik,ha csak a nevét hallja..Ilyenkor magába dúl-fúl,morcos pokróc..Ez az állapot fél éve tart,én meg állandóan azon agyalok,hogy mi legyen a megoldás.Hiába van leírva a szakvéleményében a stresszoldás,pszichológus által,azok csak betűk elméletben,gyakorlatban ez az a "fejlesztés" amiért szigorúan nekünk kéne kinyitni a pénztárcánkat,mert állam bácsitól holt biztos,hogy nem kapja meg..Hahaha..mit akarok én luxust...Holott pedig elvben járna neki,ha el van írva..Csakhogy evvel az égvilágon senki sem törődik,még akkor sem ha szólok,vagy ha leírom és akkor sem ha fejre állok..Tudjátok SZAKEMBERHIÁNY!
Nem tagadom maszekban körülnéztem...Háááát..Alsó hangon 6000 -10.000 ft és nem lenne baj ha az elején egy fél évig kétszer menne egy héten a gyerek..Egyéniben és ha javul mehet csoportba is az,olcsóbb..
No comment..Nem tehetjük meg anyagilag.Pont eleget visz el az autizmus úgy egyébként havonta..Nem vagyok szar szülő,csak egyszerűen nincs miből..Így magam vettem megint kézbe az ügyet.
Meg egy csomó szakkönyvet,és a Skandináv életérzést.LAGOM,Hygge....Nem hülyének nézni,sok esetben segít...De ez csak egy dolog..Mondjuk egy magyar gyereknek megtanítani elég nehéz..No de sebaj,próbálkozom..
A stresszt és a szorongást levezetni hála már könnyebben megy..A kutya azaz Csipesz nagyon sokat segít..Szeretetgombóc óriási ARC..Ösztönösen tudja mikor volt Zalánnak rosszabb napja az iskolában..Csoda egy blöki..Zalán ezt ilyenkor jó hosszú sétákkal hálálja meg,ami azért is jó,mert a séta közben a kutyára figyelni kell,és a mozgás sem árt.Sőt nagyon nem árt,ki is dolgozza magból a szorongást..
Azután ott van az erdő..Az ERDŐ - HEGYEK - Szép kilátás trió..Valahol mindig bele lehet bámulni a szépbe..Évek óta tanítom neki ezt a módszert.Már megy..meg tudja találni a kis dolgokban is a szépet.
Rengeteg könyve van,Zalán gyűjti a könyveket,ha túl sok a para és a stressz,egy csendes sarokban lévő olvasás is jó megoldás..
No és persze a legfőbb,hogy beszéljen róla..Beszéljen arról,hogy mi bántja..Beszéljen,rajzoljon,írja le,
Az utóbbi hónapokban már egész jól megy.
Na de hogy értse meg kiskamaszként,hogy mi játszódik le benne..Főleg úgy,hogy auti..Tudjátok szó szerinti értés meg egyebek,a kommunikáció sérülése és sorolhatnám... (Wing - triász elem..)
Rengeteget téptem rajta magam,kutattam kerestem,hogy hátha találok olyan kiskamaszoknak írt könyvet,amit segítségül hívhatok..
Képzeljétek,gyémántokra leltem..
Szenzációs mind a két könyv,egy magasan funkcionáló autista vagy egy aspergeres gyerek is simán megérti..Zalánnak is nagyon tetszik..A Túlélési Tippekkel kicsit előre gondolkoztam..Csííz...
Hát....kíváncsi vagyok,mi fog kisülni abból ha végig olvassa,mert egyenlőre érti..Megérti a tartalmat..Biztatom,hogy alkalmazza azt amit olvas..és könnyebben teljenek az iskolás napok..
Nehéz ügy...de rajtunk nem fog múlni..
Tolom magam,amíg valahogy ,ki nem csapkodom az államit,mert ami jár az jár...
De addig is megint mit mindig,marad a: Magad ura ha...................................................... nincsen...
Kicsit frusztrál....
Na.....
Ez volt mára a Live...köszönet,hogy olvastatok..
