Annyiban rendhagyó,hogy 26.-án rettentő rég óta kirándulok..per kirándulunk..és ez idén sem volt kérdés,persze az apropó,ugye az apropó....
A Kék túra.....
A Kék túra,a hőn áhított,amit megkezdtünk..Zalánnal és Zolival...
Sokat gondolkoztam rajta,hogy honnan kezdjünk,és mennyit menjünk,mert valljuk be őszintén,Zalánnal menni,sáros terepviszonyok között nem egyszerű feladat,hisz neki a mai napig a szenzoros érzékenységéből kifolyólag,vannak egyensúlyi zavarai..Vagyis inkább úgy fogalmaznék,hogy a "nem biztonságos" terepen érzékenyebb mint az átlag..
Sokat gondolkoztam,de végül,Zalán volt az aki a kezdőpontot atom biztosan megadta..
-Anya induljunk Dobogókőről..Dobogókő karácsonyi hagyomány..
No igen..
Úgyhogy ha már,akkor OKT/16 szakasz..a feléig. Dobogókő-Sikáros-Pilisszentlászló.. cca 10-11 km,nekünk cca 13 km lett a vége..A szint hála nem sok..
10:00-kor indultunk a Dobogókő-i központi parkolóból a Matyi-büfé mellől..Heten mint a "gonoszok",és Panni vizsla..A túra speciális voltát az adta,hogy Zalán autista,és Zoli 100%-ban látássérült.
Zalán és Zoli..
Ugyanolyan emberek mint Te vagy én,nekik is vannak álmaik,vágyaik,és én úgy gondolom,hogy kutya kötelességünk valóra váltani őket..Ha a KÉK túrát,akkor a KÉK túrát..Ha lassan és szakaszosan,akkor úgy..De itt és most bizton állítom,hogy megfelelő támogató csapattal,empatikus segítő emberekkel,KÉPESEK RÁ!! MONDOM KÉPESEK! és ez tény!
Hála az időjárás tegnap kegyes volt hozzánk,és gyönyörű napsütésben a felhők felett indultunk neki a vándorlásnak..
Zalán pecsételt az Eötvös Lóránd Turistaháznál..
Összeállt a csapat mínusz én aki fotóztam,egy közös képre...
és neki-indultunk,persze,hogy először a kilátóhoz...mert a látvány lenyűgöző volt..
Egyszerűen nem tudtunk betelni vele,csak álltunk és bámultunk,és néztük,és Zolinak próbáltuk elmagyarázni,hogy mi ez a látvány..Talán Zé fogalmazta meg a legjobban,hogy..: Zoli úgy képzelje el,hogy a völgyeket a hegyek között fölöntötték tejjel...Fehér tejjel...
Kicsit közelebbről..
Itt sem tudtuk kihagyni a csoportképet..
Persze a Zsindelyes zsíros-deszkáját se! Energia tankolás a túrára...
A nagy csodálkozás és az energiavételezés után,nekivágtunk a túrának..Amire nem voltunk felkészülve az a Dobogókőn lévő 10-15 fok meleg,és a mérhetetlenül nagy sár..A sár volt az egyébként ami a legnagyobb fejtörést okozta az utunk folyamán,sokszor kellett miatta az erdőben kerülnünk,és egy párszor Zolinak is segítettek a srácok a változatos terepviszonyok miatt,no és persze takarítgatták előtte az útjába kerülő faágakat a földön..Sokszor fohászkodtunk magunkban azért,hogy legyen már végre egy kicsit olyan szakasz is,ahol keményebb a lábunk alatt a talaj..Miért?? Mert vagy a sárban úsztunk,vagy azért kellett nagyon vigyáznunk,mert a vizes avarszőnyeg alatt volt csúszós sár..Szóval ááááááá......ez a része azért nem esett valami jól,és fokozottan kellett Zalánra és Zolira is figyelni..és a tempónkon is lassított kicsit..
Úgyhogy dagonyáztunk a Kerek-bükkön,az Öreg-vágás hegyen át a Vörös dagonya mellett...
sokszor az erdőben..
és néha rácsodálkoztunk a tájra..
Túléltük a majdnem gatyafékes leereszkedést a Bükkös-patak völgyébe..
Norbi sokszor kontrollálta Zalán csúszkálásait..(Norbi örök hála az asszisztenciáért..)
A dagonya-lány (Bedi) mindig előttünk járt,így a túrát tulajdonképpen Ő vezette...
ésssss,elértük a Sikárosi-rétet...Ahol volt egy kis vadles mászás..
és gyönyörködés a Sikárosi-medencében..
Majd bélyegeztünk,bejgliztünk,és szalon-cukroztunk a Sikárosi Erdészháznál..( OKT 76. bélyegzőhely)
Jobban mondva Zoli pecsételt,Bedi segítségével Zalán igazolófüzetébe,és ennél szívmelengetőbb érzés nincs is a világon..Komolyan mondom!!
A túránkon idáig rendben is volt minden..Sikáros után,be kellett vándoroljunk a ködbe..Fagypont,a 15 fok meleg után,és ez keményen próbára tette a hőérzetünk,nem tagadom jól átfagyott a kis csapatunk..Illetve a másik..Jó lett volna megnézni a Lenkó-emlékművet és a Kárpát forrást (jó ezt láttuk fentről),de a Bükkös patak a Sikárosi Erdészház végénél,keményen megálljt parancsolt..Egyszerűen nem tudtunk átkelni rajta,Zalánnal és Zolival,a csúszós sáros,vékony kis fapalloson nem lett volna biztonságos,a patakban meg nem akartunk megfürdeni..Egyikünk sem..ahhoz azért hideg volt..Tanakodtunk,hogy mi tévők legyünk,majd közösen úgy döntöttünk,hogy a bringás KÉK-en az aszfalton megyünk tovább..Végül ott kényszerültünk az aszfalton befejezni a túrát,azon mentünk végig Pilisszentlászlóig..
Egy mert már mindegyikünknek elege volt a sárból,kettő,meg ahol a Stari (öreg)-nyílás völgyben vissza tudtunk volna menni a KÉK-re,ott a folyamatos fakitermelés munka-területe miatt lett volna igen nehézkes..Zoli és Zalán miatt biztonságosabb volt így,főleg azért mert folyamatosan a ködben haladtunk..Zalán ezt azért nem vette most annyira jó néven,Ő visszament volna a sárba... :)
No mindegy...Befutottunk Pilisszentlászlóra,ahol vizslát cseréltünk,és Szabi a párom,aki a technikai személyzet volt, visszavitte Zolit és Évit meg Panni vizslát Dobogókőre az autójukhoz..
Bedi még bélyegzett egyet..zárásként a Kis Rigó Vendéglőnél Pilisszentlászlón..
Majd elköszöntünk Zoliéktól,és leballagtunk a falu buszfordulójába,ahol kissé összefagyva megvártuk a buszt..
Összegezve..
Nagyon jó kis csapattal vándoroltuk végig ezt a 13 kilométert..(az aszfaltos miatt lett ennyi az annyi..) Jelentem az OKT 16 szakasz első fele teljesítve,bélyegzőkkel igazoltan..Tulajdonképpen Zalánnak komplett a szakasz,hiszen a másik felét szeptemberben Tónival,Mónival,Vikivel,Renátával,Lacival,Bedivel és Joe-val végigtúrázta..(hopp Bedinek is komplett,most jut eszembe..) De nem is ez a lényeg..Nagyon jót túráztunk,nagyon jó hangulatban,segítve Zalánt és Zolit,az álmaik valóra váltásában..
Nekünk ez volt a lényeg..Két embertársunk boldogsága..
A túra fő résztvevői: Zalán és Zoli..a kísérő csapat: Veres Évi,Kiss Bernadett,Hajós Norbert,Tóth Attila és jómagam: Tóth Dóra..ja és persze a túra táv triplázója Panni vizsla...szerintünk simán mancsolt vagy 35-40 kilométert mellettünk fel és alá futkározva.. A technikai személyzet: Tóth Szabolcs és a rontom-bontom :) Tóth Levente..
és amit ma megtettünk..
RESPEKT MINDENKINEK!! Köszönjük,hogy eljöttetek,remélem legközelebb többen leszünk..
UI: A Kék-túra és a Kék kör karbantartóinak üzenetképpen: Gyönyörűek az új bélyegzők,köszönet érte...
Végül még annyi: Megkezdtük igen,cél az Ifjúsági jelvény,és a szakaszjelvények gyűjtése...
Ha speciálisan,akkor speciálisan..Zalánt és Zolit segítve..Igen mert itt az élő példa arra,hogy igen is meg lehet csinálni,akárki akármit mond..Nem kell hozzá semmi más,csak jó emberek,akik jelesre vizsgáztak karácsony másnapján az empátiából,az elfogadásból és a toleranciából..Nem kell hozzá más,csak néhány ember,önkéntes segítő csapat,akik megmutatják,országnak-világnak,hogy így is lehet..ELFOGADVA..Zalánt és Zolit....
Ez volt mára az Autizmus Live,köszönöm hogy olvastatok..és a következő túrára gyertek el,mindenkit SZERETETTEL várunk...
